Legendák
A Lánchíd menedékhelye
A Clark Ádám tér egyszerre az ország szíve, a Budai Vár előszobája, Magyarország modern kori történelmének kiindulópontja és a főváros emblematikus tere. A világörökség részét képező tér nevét a Lánchíd fiatal építésvezetőjéről, a skót származású Adam Clark-tól kapta. Ő tervezte a Váralagutat is, amely a korabeli legenda szerint azért épült, hogy eső idején legyen hova behúzni a Lánchidat.
A Lánchíd menedékhelye
A Clark Ádám tér egyszerre az ország szíve, a Budai Vár előszobája, Magyarország modern kori történelmének kiindulópontja és a főváros emblematikus tere. A világörökség részét képező tér nevét a Lánchíd fiatal építésvezetőjéről, a skót származású Adam Clark-tól kapta. Ő tervezte a Váralagutat is, amely a korabeli legenda szerint azért épült, hogy eső idején legyen hova behúzni a Lánchidat.
A nyelvnélküli oroszlánok
Marschalkó János szobrász Lánchidat díszítő négy kőoroszlánját 1852-ben adták át, az ünnepséget azonban félbeszakította egy suszterinas felkiáltása: “az oroszlánoknak nincsen nyelvük!” A monda szerint Marschalkó szégyenében még aznap a Dunába vetette magát, és ezzel ő lett a “híd első áldozata”. A valóságban a szobrász csak sokkal később, nyugodt körülmények között hunyt el és az oroszlánoknak is megvan a nyelvük, csupán nem látszik a járdaszintről. A korabeli vádakra Marschalkó egy újságcikkben így válaszolt: “legyen a feleségének akkora nyelve, mint az oroszlánoknak!”
A kultúra bölcsője
A Clark tér volt a város első egységes neoreneszánsz tere, amelyen Ybl Miklós, az Operaház tervezőjének két épülete is helyet kapott. Az 1869-re felépített Lánchíd Palota a mai napig áll, a Budai Takarékpénztár 1862-ben átadott székháza azonban már nem volt ilyen szerencsés: a II. világháború után, a körforgalom kialakítása idején lebontották, csupán négy kőoszlopa maradt ránk. Mielőtt lebontották volna, az épület aljában található legendás Lánchíd Kávéházban gyűlt össze a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, a Nyugat szerkesztősége. A Lánchíd Presszó egészen a kilencvenes évekig tovább működött az épület egy parányi, megmaradt részében.
A kultúra bölcsője
A Clark tér volt a város első egységes neoreneszánsz tere, amelyen Ybl Miklós, az Operaház tervezőjének két épülete is helyet kapott. Az 1869-re felépített Lánchíd Palota a mai napig áll, a Budai Takarékpénztár 1862-ben átadott székháza azonban már nem volt ilyen szerencsés: a II. világháború után, a körforgalom kialakítása idején lebontották, csupán négy kőoszlopa maradt ránk. Mielőtt lebontották volna, az épület aljában található legendás Lánchíd Kávéházban gyűlt össze a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, a Nyugat szerkesztősége. A Lánchíd Presszó egészen a kilencvenes évekig tovább működött az épület egy parányi, megmaradt részében.
Tradíció és modernitás ötvözete
Majdnem 70 év után a Hotel Clarknak végre sikerült betöltenie a Budai Takarékpénztár helyén tátongó legyező alakú űrt. A híres magyar építész, Ybl mester másfél évszázados oszlopai visszakerültek az őket megillető helyre, a hotel belső udvarára. A Lánchíd legendás oroszlánjai visszaköszönnek a szálloda méltóságteljes kapuján elhelyezett oroszlán képmásában. A jellegzetes megjelenésű Hotel Clark-nak egyedülállő kilátást biztosít a festői Királyi Palotára, a Lánchídra és a Dunára, belső tereinek letisztult és nagyvonalú kialakításával egyensúlyba hozva a klasszikus értékeket a modern dizájn esztétikájával.
Minden út a Clark Ádám térre vezet
Csakúgy, mint Clark, a Lánchíd fiatal skót építésze, a Hotel Clark épületének ausztrál tervezője, Anthony Gall is szerelmes lett Magyarországba, majd a legendás szépségű magyar asszonyok közül választott feleséget, és Budapesten alapított családot, munkájával pedig ő is “rátette kézjegyét” a páratlan szépségű fővárosi panorámára. A hotel épülete, a “0” kilóméter kő szomszédságában büszkén hirdeti azt a Széchenyi korától tényként kezelt legendát, miszerint “minden út a Clark Ádám térre vezet”.
Csakúgy, mint Clark, a Lánchíd fiatal skót építésze, a Hotel Clark épületének ausztrál tervezője, Anthony Gall is szerelmes lett Magyarországba, majd a legendás szépségű magyar asszonyok közül választott feleséget, és Budapesten alapított családot, munkájával pedig ő is “rátette kézjegyét” a páratlan szépségű fővárosi panorámára. A hotel épülete, a “0” kilóméter kő szomszédságában büszkén hirdeti azt a Széchenyi korától tényként kezelt legendát, miszerint “minden út a Clark Ádám térre vezet”.
